Kategória archívum: életmód

Szoborpark a kőbányateknőben

Létrehozva: 2010. 11. 22. | | életmód | Nincs hozzászólás

A hétvégén leltem rá a Nagyharsány szoborparkra, amelyről bevallom én eddig még nem sokat hallottam, ezért gondoltam, megosztom Veletek is a felfedezésemet. A Szársomlyó hegy a Villány-i hegység különlegesen érdekes, jellegzetesen megnyúló formájú, legmagasabb tagja. A hegy lábánál, egy elhagyott kőbányateknőben található az előbb említett Nagyharsány szoborpark. Ez a különleges szabadtéri műterem és szoborpark 1968-ban jött létre a baranyai képzőművészek kezdeményezésére és azóta elsőrangú helyszínévé vált a nemzetközi kortárs művészeti kapcsolatok kialakításának.

A Szársomlyó oldalában, a Remete-dűlőben álló Gyimóthy Villában működő alkotótelep 1970-től vált nemzetközivé. Az elmúlt negyven évben közel kétszáz magyar és külföldi kőszobrász lakott itt és hozta létre alkotásait a szabadtéri műhelyben. Olyan neves művészek dolgoztak itt, mint az alapító Bocz Gyula, Rétfalvi Sándor, Székely Péter, Martyn Ferenc, Bencsik István, Orosz János vagy Kigyós Sándor. A Gyimóthy Villa izgalmas szellemi központtá vált, a magyar és külföldi művészvilág találkozási pontjává.

Jót sétáltunk a szoborparkban, igaz az idő nem volt túl barátságos (ez látszik is a képeken). Az egykori kőfejtő igazi “otthonává” vált az alkotásoknak, a növényzet ugyan itt-ott már elhatalmasodott, de a szobrok még így is életre kelnek ebben az eredeti térben. Remélem, a fotóim visszaadják ezt a hangulatot.

Dekoráljunk tökkel

Létrehozva: 2010. 11. 01. | | életmód | 2 hozzászólás

Igazából nem vagyok oda az angolszáz kultúrából hozzánk begyűrűző Halloween feelingért, de Mindenszentek alkalmából most mégis pár “tökös” enteriőrrel készültem Nektek, Kedves Olvasók. Mert szerintem szépek.

És, hogy miért pont tököt faragunk ilyenkor? Röviden: a gyertya fénye megvilágítja a kifaragott arcot, így az kísértetnek tűnik. A mécses a fény, azaz a sötétség elleni harc szimbóluma. A mulandóságé pedig a tök, amely gyorsan növekszik, viszont hamar megromlik.

A dolognak egyébként történelmi okai vannak, hosszú évszázadokkal ezelőtt kezdődött az egész. Eredetileg az ijesztő arcokat a pogány népek vájták ki a szellemek elűzésére, különösen Írországban volt ennek hagyománya. Minden október 31-én tartottak egy mulatságot, amely a nyár végét és az utolsó szüreti napokat jelezte. Ezt a napot tekintették fordulópontnak, mert ekkor érkezik el a “sötétség időszaka”. Az ajtókat résnyire nyitva hagyták, hogy a szellemek szabadon kóborolhassanak. Az ősi kelták gyakran gyújtottak óriási máglyát a fenyegető veszély elleni küzdelemben, hogy megvédjék magukat a gonosz szellemektől. Később ezek a tüzek már nem voltak ilyen óriásiak, és máglyák helyett a lángok bekerültek a tök belsejébe, így olcsó és biztonságos fészekből védték gazdáikat. Mert a kivájt, ijesztő arcokkal remekül lehet védekezni az ártó szellemek ellen. A Halloweent az ír bevándorlók tették nemzeti ünneppé Amerikában, na de ezen nem is csodálkozunk.

A tököt nemcsak faragni lehet, hanem festeni is. Az alábbiakban pár inspirációs ötletet gyűjtöttem össze ennek bemutatására.

forrás: sweet paul

forrás: kordoline

Gondolkodj, miközben exponálsz

Létrehozva: 2010. 10. 25. | | életmód | 2 hozzászólás

Gondolkodj, miközben exponálsz – foglalta össze fotográfiai hitvallását Martin Munkácsi 1935-ben a Harper’s Bazaar divatmagazin számára. És tényleg ezek a szavak jellemzik leginkább munkamódszerét. Felvételei fesztelenek, dinamikusak és általában életörömöt, vidámságot sugároznak. Nem csoda hát, hogy ugyanezt a címet kapta az életművét bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban.

A kiállítást a Ludwig Múzeum Családi Délelőtt programjának keretén belül látogattuk meg. Amíg a lányok a kiállításhoz kapcsolódó kézműves foglalkozáson alkottak, addig mi, felnőttek tárlatvezetésen vettünk részt. Nagyon izgalmas volt végignézni a képeket úgy, hogy közben rengeteg háttérinformációval lettünk gazdagabbak. Egyébként ingyenes tárlatvezetés magyar nyelven minden este 18 órakor van, de különleges tárlatvezetésen is részt lehet venni, ahol művészek kalauzolnak végig a termeken, ezekről bővebben itt olvashattok.

Munkácsi jelentősége Robert Capáéhoz mérhető, Capa a haditudósításaival, Munkácsi a riport-, sport- és divatfotóival járult hozzá a modern fotózás máig eleven látásmódjának megteremtéséhez. Sajátos kompozíciós elvei és a modellek műtermen kívüli fotózása miatt a negyvenes években a divatfotó megújítójának tartották. Újszerű látásmód jellemezte, fényképezés közben létrákon egyensúlyozott, falakon mászkált annak érdekében, hogy eredeti látószögeket találjon. Ő volt az, aki kitalálta és megteremtette a modern kor fotóriporterének figuráját.

Hirtelen felívelő karrierjét, és ismertségét egy véletlenül elkészített fotójának köszönhette. 1923-ban egy futballmérkőzésről tért vissza a szerkesztőségbe, amikor a villamoson összeszólalkozó katonatiszt és egy idősebb férfi veszekedését fényképezte le. A felvétel a bíróság elé került, mert az idősebb férfit azzal vádolták, hogy megölte a katonatisztet, de Munkácsi fényképe bebizonyította az önvédelem tényét. A fotó igazi szenzációt keltett, Munkácsi egycsapásra híressé vált, és alig egy évre rá, már keresett fényképész lett.

Munkácsi pályafutása 1914-ben kezdődött, amikor Az Est és a Pesti Napló számára sport tudósításokat kezdett készíteni. A sport, mindenekelőtt a foci volt a szenvedélye, de beszámolt a pesti szegénység mindennapjairól éppúgy, mint  az úri világról.

A kapus egy másodperc töredékével később érkezik, 1928

1928-ban a nyüzsgő Berlinbe ment és német lapoknak kezdett dolgozni. Rendkívül előnyös szerződése révén számos kiadvány címlapfotóját készíti el. Ott volt többek között 1933-ban Potsdamban is, amikor Hindenburg átadta a hatalmat Hitlernek.

Potsdam Nap – A Reichswehr felvonul, 1933

A német fővárosból 1934-ben New Yorkba ment és a divatfotózást örökre megváltoztatja. “Belopta az örömöt, az őszinteséget és a nők szeretetét abba, ami előtte örömtelen, szeretet nélküli és hazug művészet volt.” – mondta Richard Avedon amerikai fotográfus arról, hogy miben változott a divatfotó Munkácsi színre lépésével. Sajátos látószögekkel, a mozgás megragadásával, a műteremből a szabadba kivitt modellekkel, a dinamizmussal tökletesen újat hozott a divatfotó műfajába. Dolgozik a Harper’s Bazaarnak, Ladies Home Journalnak és a LIFE Magazinnak, amelynek elindításában maga is részt vett. Lencsevégre kapott egy sor ismert személyiséget, többek között Fred Astaire-t, Marlene Dietrichet, Frida Kahlót, Louis Armstrongot. Portréfotóin átüt a modellek személyisége. A divatfotói pedig nemcsak a ruhák kezdenek élni, hanem a modellek is.

Lucile Brokaw Long Island Beachen, 1933

Szép ősz – Az utolsó meleg napsugarak, 1929

Munkácsi egy új, önálló, szabad és öntudatos nőképet mutatott. És Amerika legkeresettebb fotográfusává vált. Bejárta a Földet, Törökországtól Egyiptomig utazott, repült a Zeppelinnel Brazília fölött és járt Afrikában is.

Fiúk a Tanganyika-tó partján, 1930 körül

A Cartier-Bressont megihlető híres kép körül van némi bizonytalanság. Keletkezési ideje 1929 vagy 1930, de az is vitatott, hogy valóban Afrika óriás tavának a partján készült-e vagy Libériában.

Amerika legjobban fizetett fotográfusa lett, Hollywood legnagyobb csillagait fotózta, ám élete utolsó évtizedében nevét elfeledték és nagy szegénységben hunyt el, a legenda szerint egy futballmeccsen, kezében a fényképezőgépével.

A kiállítást január 9-ig tudjátok megnézni a Ludwigban.

Forrás: Ludwig Múzem

Magyarok a Bauhausban kiállítás

Létrehozva: 2010. 10. 18. | | életmód | 1 hozzászólás

Hétvégén megnéztük a Magyarok a Bauhausban című kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeumban. A tárlat a Bauhaus és a magyarok kapcsolatáról szól, de már csak október 24-ig látogatható. Az izgalmas és meglepően bőséges anyagból kiderül, hogy több magyar alkotó is részt vett a weimari intézmény munkájában, közülük pedig heten Pécsről vagy annak környékéről származtak.

A Janus Pannonius múzeum felé menet ezt a tűzcsapot találtam a Káptalan utcában.

A Múzeum kertjének bejárata. Tetszik a tipo.

Kő a kertben.

A két külön épületben megrendezett kiállításon megismerhettük a Bauhaus egész történetét, működését és eredményeit is. Kiderült, hogy a Bauhausnak nemcsak a modern építészet köszönhet sokat, hanem az alkalmazott művészetek is. Egyaránt láthatók képzőművészeti alkotások, bútorok, korabeli fotók és textiltervek is, többek között Berger Ottitól. Érdekes volt Weininger Andor gömbszínház elképzelése is, amelynek makettjét Pelényi Margit építész rekonstruálta. Bepillantást nyerhettünk Kárász Judit fotós tevékenységébe, Blüh Irén szociófotóit csodálhattuk, és Sebők István színháztervét. Nagyon izgalmasak voltak Molnár Farkas, Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor korai grafikái, és azok a vásznak is, amelyek Johan Hugó, Stefán Henrik és Molnár Farkas közös itáliai útjának képeit tartalmazza. Ezek a rajzok azon az 1921-es úton készültek, amelyen hírt kaptak a weimari iskola létéről és amely elindította őket a Bauhaus irányába. Mintegy mellékesként láttunk műveket Paul Klee-től, Walter Gropiustól, Kandinszkijtől, Oskar Schlemmertől is, de itt és most nem ők voltak a fontosak.

Az alábbi két szuper makett lett a kedvencem, az egyik Molnár Farkas vörös kockaházának rekonstruált makettje, a másik Breuer Marcel házmodellje. Ezeket a tavalyi berlini tárlatra készítettek el, a Bauhaus megalakulásának 90. évfodulójára. Nagyon rendben vannak, csípőből le is fotóztam őket, pedig nem lehetett fotózni, de hát muszáj volt, mit tegyek…

Molnár Farkas vörös kockaháza.

Brauer Marcel házterve.

Nagyon érdekesek voltak a Bauhaus hétköznapjairól és ünnepnapjairól szóló fotók is. Ezeken láttam például Ricarda Schwerin (ő nem magyar:) rövidre vágott haját, amely teljesen aszimmetrikusra volt nyírva, percekig bámultam és nem hittem el, még ma is extravagánsnak számítana egy ilyen frizura.
Brauer Marcel híres csővázas széke eredetiben, a háttérben egy toalettasztal 1923-ból.
A tárlat összekapcsolja a magyar konstruktivizmust és annak pécsi gyökereit a Bauhaussal és az egész Bauhaus jelenséget sokoldalúan mutatja be. Magyarországon ilyen átfogó és hiánypotló kiállítást ritkán lehet látni. Mindenkinek csak ajánlani tudom. Siessetek, mert már csak egy hétig látható.